Fekete-fehér bál

Zorzi-Grimani-palota, Velence · a karnevál utolsó éjszakája, 1789 · fekete-fehér álarcosbál · Nehézség: Felügyelő 8 · 16×16

Zorzi Vincenzo gróf adta az 1789-es karnevál legtöbbet emlegetett bálját: fekete-fehér álarcosbált a Canal Grandéra néző palotája emeletén. Minden vendég egy színt választott, és tartotta magát hozzá – dominó, álarc és kesztyű vagy csupa fekete, vagy csupa fehér –, a gróf szeszélye pedig még tovább ment: a kockás márványpadlón a feketébe öltözöttek csak fekete, a fehérbe öltözöttek csak fehér kövön állhattak, mintha az egész társaság egy sakktábla bábuja lett volna. Nem sokkal éjfél után a zene a taktus közepén elhallgatott: a gróf holtan feküdt a könyvtárban, a saját íróasztala mellett ütötték le. A palota kapuit azonnal bezárták, és az emeleten tartózkodó tizenöt embert egyenként kihallgatták – az álarcok mögött senki nem ismert fel senkit biztosan. Mindegyikük egyetlen vallomást tett arról, hol volt a gyilkosság pillanatában, és mind igazat mondtak. Találd meg mindenki mezőjét – és azt az egyetlen embert, aki egyedül volt a gróffal.

Szabályok

1. Fekete és fehér: a padló végig fekete-fehér márványkockás – az R1C1 mező fehér, a színek váltakoznak; a fekete mezők a tervrajzon sötétebbek. Az öltözködési szabály szigorú volt: aki feketébe öltözött, fekete mezőn volt, aki fehérbe, fehér mezőn. A jelmez színét mindenki kártyája mutatja. Aki széken, padon, kanapén, fotelben, a pamlagon vagy az ágyon volt, arra a bútor mezője számít.
2. Minden sorban és minden oszlopban pontosan egy ember van. Amint elhelyeztél valakit, húzd ki a teljes sorát és oszlopát.
3. „Mellett” = közvetlenül balra, jobbra, felette vagy alatta, és ugyanazon a területen. A tárgyak mezőin (oszlopok, asztalok, szobrok, kandeláberek, könyvespolcok, a csembaló…) nem lehet senki; a székeken, a padokon, a foteleken, a kanapékon, a pamlagon és az ágyon igen. Egy terület sarka a területnek az a mezője, amely egy vízszintes és egy függőleges oldalán is kifelé (másik területre vagy a tábla szélére) néz.
4. Az irányok a sorokra és oszlopokra vonatkoznak, nem kell egy vonalban lenni: „pontosan egy sorral északra tőle egy nő volt” = a közvetlenül felette lévő sor lakója nő, bármelyik oszlopban; „Jacopótól északra” = feljebb lévő sorban, bármelyik oszlopban.
5. A gyilkos egyedül volt az áldozattal: rajtuk kívül senki más nem volt azon a területen.

Vallomások

• Amedeo (a gróf öccse): Volt férfi a területén. A sorában volt egy pad.
• Benedetta (a grófné): Csak egy vendég volt vele a területén. A bálteremben volt.
• Cosima (a gróf lánya): Mariettával ugyanazon az átlón volt. A területén volt egy szék.
• Domenico (a gróf unokaöccse): Az ebédlőben volt.
• Elettra (szoprán énekesnő): Nőként csak ő volt egy kandeláber mellett.
• Filiberto (francia követ): A területén volt egy kártyaasztal. Egyedül volt a területén.
• Ginevra (költőnő): A lámpás mellett volt. Egy pad mellett volt, amelyen senki sem ült.
• Hannibal (angol utazó): Férfiként csak ő volt egy kandeláber mellett.
• Ilaria (miniatűrfestő): Pontosan egy sorral északra tőle egy férfi volt.
• Jacopo (bankár): A sorában volt egy könyvespolc.
• Katharina (osztrák grófnő): A sorában volt egy oszlop. Pontosan egy másik ember volt a területén.
• Lorenzo (udvarmester): A területe egyik sarkában volt. Egyedül volt a területén.
• Marietta (komorna): A területén volt a láda. Nem a területe egyik sarkában volt.
• Nazario (hegedűs): Férfiként csak ő ült egy széken. Csak egy nő volt vele a területén.
• Orsola (szakácsnő): A területén volt a pult. Az oszlopában volt egy szék.
• Vincenzo (a gróf, a házigazda): Az áldozat. A könyvtárban találták meg, az íróasztal mellett – egyedül volt a gyilkossal.

← Ügyek