A kupola

Nagykönyvtár · záróra · suttogás a kupola alatt · Nehézség: Főfelügyelő 10 · 16×16

Záróra a Nagykönyvtárban. A híres kupola alatt az utolsó olvasók még az asztalaik fölé hajoltak, amikor megszólalt a portás csengője – és mire a lámpák újra felgyulladtak, Valerian, a főkönyvtáros, holtan feküdt a kéziratfülkében. A kupola suttogófolyosóként működik: az olvasóteremben kiadott minden hang pontosan egy helyre jut el – a terem középpontján át vele szemközti mezőre –, és sehová máshová. Minden gyanúsított elmondta a felügyelőnek, hol volt, és mit – vagy kit – hallott. A gyilkost senki sem hallotta. Találd meg, ki volt egyedül Valeriannal.

Szabályok

1. A kupola visszhangja: a kupola minden hangot pontosan egy helyre visz – a terem középpontjára tükrözött mezőre (17 − sor, 17 − oszlop: az R3C6 visszhangmezője az R14C11, és fordítva). Aki ezen a mezőn volt, hallotta a beszélőt – és rajta kívül senki. A hallás kölcsönös: ha ő hallotta a másikat, a másik is hallotta őt. „Senkit sem hallott” = a visszhangmezője üres volt (vagy tárgy áll rajta); „hallott egy nőt” = a visszhangmezőjén egy nő volt; „hallotta Almát” = Alma volt ott. Az áldozatot is lehetett hallani. Segéd: ha kijelölsz egy mezőt a táblán, az oldal bekeretezi a visszhangmezőjét.
2. A gyilkost senki sem hallotta: a gyilkos visszhangmezője üres volt. Aki tehát hallott valakit, az ártatlan.
3. Minden sorban és minden oszlopban pontosan egy ember van. Amint valakit elhelyezel, húzd ki az egész sorát és oszlopát.
4. A „mellett” = közvetlenül balra, jobbra, fölötte vagy alatta, és ugyanazon a területen. A tárgyakkal foglalt mezőkön (íróasztalok, könyvszekrények, polcok, pultok, szobrok, földgömbök, a lépcső…) nem lehet senki; a székeken, a foteleken, a padon és a lábtörlőn igen.
5. Az irányok sorokra és oszlopokra vonatkoznak, nem ugyanarra a vonalra: „pontosan egy sorral északra tőle egy nő volt” = a közvetlenül fölötte lévő sorban álló ember nő, bármelyik oszlopban; „Almától északra” = egy nála feljebb lévő sorban.
6. A gyilkos egyedül volt az áldozattal: senki más nem tartózkodott azon a területen.

Vallomások

• Alma (doktorandusz): Egy íróasztal mellett volt. A területén a férfiak közül pontosan egy volt.
• Balduin (történész): Pontosan egy sorral északra tőle egy férfi volt. A sorában volt egy polc.
• Cuthbert (nyugalmazott bíró): Rajta kívül egy férfi sem volt a területén. Hallott egy könyvtári dolgozót.
• Dominika (költő): A sorában volt egy pult. A sorában volt egy könyvszekrény.
• Eberhard (joghallgató): Hallotta Almát. Az oszlopában volt egy szék.
• Felicitas (genealógus): Az oszlopában volt egy fogas. Csak egy férfi volt vele a területén.
• Gunther (helyettes könyvtáros): Férfiként csak ő volt egy szék mellett. Az oszlopában volt egy szék.
• Honora (tájékoztató könyvtáros): Egyedül volt a területén. Az oszlopában volt egy szék.
• Igor (éjszakai portás): Férfiként csak ő volt a növény mellett. Senkit sem hallott.
• Jutta (katalogizáló): Az oszlopában volt a pad. Valaki más is ugyanazon szék mellett volt.
• Kristof (könyvkötő): A területén volt egy könyvszekrény. Pontosan egy másik ember volt a területén.
• Lavinia (a kupolát felmérő építész): Nem volt szék mellett.
• Maude (újságíró): A természettudományi részlegen volt. Csak egy látogató volt vele a területén.
• Nestor (antikvárius): Hallotta Honorát.
• Ortrun (a könyvtár mecénása): Volt nő a területén. Hallott egy olvasót.
• Valerian (főkönyvtáros): Az áldozat. A kéziratfülkében találták meg, egy íróasztal mellett – egyedül volt a gyilkossal.

← Ügyek